Negyedik bejegyzés
És hivatalosan is egy hetesek lettünk! Az oldal is és én is túlvagyok az első héten. Mivel szombat van, ismét különeges este volt, üdítővel, chipsel, és a gyerekek már a szülők ágyába fekszenek. A nap, sőt az egész hét mozgalmas volt.
Először is azért, mert túlvagyok az első suli héten. A diákok és tanárok mind rendesek és jófejek, mint azt már elmondtam egy párszor. Másodszor, azért volt nagyon mozgalmas hetem, mert a pénteki nap a suliban sportnap volt. Három soprtág közül lehetett választani: foci, gyephoki és kosár. Szerintem nem kell mondanom, mit választottam :D Minden osztálynak/csapatnak kelett olyan 10-12 meccset játszania. Mint kiderült, én vagyok az egyetlen a gimibe, aki komolyabban foglalkozott a kosárlabdával, ezért végig kellett játszanom az összes meccset.
Eddig még jó is volt a dolog, hisz végre kosarzhattam, látták a többiek, hogy tényleg jó vagyok benne. Amikor az első szünet következett, és bementem az öltözőbe, az összes fiú kínálgatott üdítővel, chipsel, csokival, meg mondogatták, hogy ilyen meg olyan jó vagyok. Végre egy hely, ahol értékelik, ha az ember jó valamiben. Úgyhogy jól mentek a dolgok, talán három meccs kivételével mindet nyertük. A baj az volt/lett, hogy a sok futás, ugrálás nagyon kikezdte a lábamat, és most van vagy 5-6 vízhólyagom (abból kettő akkora mint a hüvelykujjam) az egyik lábujjam alján abszolút nincs bőr, valamint az osszes lábuljam be volt dagadva az estére, de az már elmúlt. Meg ugye játék közben megesik, hogy rálépnek az ember lábára, úgyhogy van egy lila körmöm is ;) Meg pár szokásos kék-zöld folt, horzsolások. Mindenből egy kicsi. Tegnap este szó szerint nem tudtam talpra álni, vagy legalábbis akkor nagyon fájt. De egy kellemes izomláz kialakult az összes izmomban, úgyhogy megérte.
Ma délelőtt voltunk az idősebbik lány gyephoki meccsén, az apa volt az edző, és nyertünk. Délután kertészkedtünk, majd vacsi, aztán a filmezés, és most lassan végzek ezzel a bejegyzéssel is.
Legközeleb szerintem a kövi hét közepén jelentkezem, az írásos, a nyelvtani és egyéb hibákért elnézést, nem egyszerű a dolog :)
Köszönöm a figyelmet, a legközelebbi viszont látásra! De addig is: Az Erő legyen veletek!
U.I.: Ezt este elfelejtettem mondani, de most bepótoljuk. Miután vége volt az utolsó meccsnek, odajött hozzám az egyik tanár/ edző (nem ismerem) és beajánlott két kosárcsapathoz, hogy biztosnem bánnák, ha csatlakozna hozzájuk egy új ember. Úgyhogy lehet hogy lesz rendes kosáredzésem is.