Tizedik bejegyzés
Ez... Emberek ezt egyszerűen... Ezt nem lehet csak így... TÚL JÓ, hogy csak így... Ezt nem..
Helló mindenki!
Eredetileg szerdán akartam volna bejegyzést írni, de olyan helyen voltam, hogy ennek külön hely kell. Tehát tizedik bejegyzés, kerek szám a (jelenleg) kerek pocakomnak, mert mi más lehetne ilyen csoda jó, mint egy mesébe illő ebéd/vacsora. Ugyanis, a fiú gyermeknek úszás vizsgája volt, ami sikerült is, és ezért az egész család + nagyszülők elmentünk a mai nevén Dinner Time étterembe. Régen Free Bird volt a neve, ami sokkal jobb szerintem, csak gondolom tulaj csere volt vagy ilyesmi. De ez nem fontos, mert a lényeg az, ami bent várt minket.
Az épület maga elég nagy, tágas, a berendezés meg gyönyörű, de remélhetőleg arról fogtok fényképeket látni. A fő dolog amiről írni kívánok az a kaja. Az étel. A nektár, a varázs asztal a Roxfortból, a terülj-terülj asztalkám a népmesékből. Ez a hely fantasztikus! A hangulata ahogy összhangot képez a finom ételekkel és a látványvilággal tényleg nagyon jó. És all you can eat, magyarul svédasztalos. Befizetsz egy összeget, és mind a tiéd. Se az italért, se az ételekért nem kell külön fizetni. És ahogy nézegettem/számolgattam nem is drága. És a választék hatalmas. Maga az étterem gondolom kínai, vagy valamilyen másik ázsiai országból származó, de megtalálható a japán, kínai és holland konyha is, valamint az általános sült krumpli, rántott hús, sült csirke felállás is, amit nem tudom hova is kéne sorolni, mert a világ minden pontján megtalálható.
Amikor megláttam az ételsorokat, elhatároztam, hogy módszeresen fogom magam és az elejétől elkezdve szépen sorban haladva áteszem magam a végéig. Ez kb. így is történt, összesen azt hiszem hétszer fordultam, a leves és a desszert köröket kivéve mindig volt minimum három féle dolog a tányéromon. Az italok közül meg mindig vittem egy üveget amiben a folyadék színe szimpatikusnak tűnt, vagy választottam valamit az autómatából. Nagyon jól éreztem magam. Mikor már végeztem mindennel, csak a fagyi volt hátra, amit rendes fagyi szedő gömbkanállal lehetett szedni, megkérdeztem az egyik pincért, hogy csinálhatok-e fényképeket. Áldását adta rá, úgyhogy mindent lefényképeztem. Sajnos csak a telefonom volt nálam, de legalább volt nálam valami. Hamarosan a képeket is felrakom, nem biztos, hogy még ma este, de még a hétvége előtt.
Ja igen, és elfogyasztottam életem első szusiját. A szülők azt mondták, hogy lehet jobbat is kapni a városban, de ezt is megéri kipróbálni. Úgyhogy kipróbáltam. Nem lett rögtön a kedvencem, de nem volt rossz. Ja igen, meg volt két szakács, akik kint voltak abban a teremben ahol a kaják voltak, és sütöttek neked valamit ott az orrod előtt, én pl. így ettem egy frissen sült halat, ami valamilyen tonhal féle volt. De kérhettél kagylót vagy rákot is. Összességében és külön-külön is nagyon király a hely.
Hát, azt hiszem csak ezt az élményt akartam megosztani veletek. Nagy nehezen sikerült legépelni anélkül, hogy kipukkadtam volna.
Remélem sikerült átadni amit akartam, Az Erő legyen veletek.